VII. évfolyam III.szám 2010. Szeptember Ha szüret, akkor mustgáz! A mustgáz valójában szén-dioxid, ami egy színtelen, szagtalan, a levegõnél nehezebb gáz. Gyakori a természetben, a levegõ állandó alkotóeleme. Cukortartalmú növények, gyümölcsök erjedése (pl. amikor „forr” a must) során keletkezik. A cukor elbomlik, és lesz belõle etil-alkohol és szén-dioxid vagy más néven mustgáz.
Ez egy enyhén savanykás ízû gáz, nem keverendõ össze a szén-monoxiddal. Körülbelül másfélszer olyan nehéz, mint a levegõ, tehát a mélyebb területeken, például pincékben összegyûlik, a levegõt kiszorítja és ezáltal oxigén-hiányos állapotot teremt. Ha valaki ilyen helyen tartózkodik, akár életét is vesztheti. Azonban a szén-dioxidnak nem az az egyetlen hatása, hogy kiszorítja az oxigént a zárt helyiségbõl, és az oxigénhiány miatt áll be a halál, hanem azáltal, hogy egy toxikus vegyület, megfelelõ koncentrációban fontos életfolyamatokat befolyásol. Hat a központi idegrendszerre, aminek jelei a szédülés, hányinger, illetve mentális zavar. Vagyis hiába tudna az ember fizikailag menekülni a szellemi funkciók zavara miatt nem lesz képes elhagyni a pincét, mert nem érzékeli, hogy mi történik vele. Ezért tapasztalható, hogy az újbor forrásának idõszakában gyakran lesznek rosszul emberek a pincékben. Megelőzés: Megfelelõ szellõzés kialakításával, valamint a hordók nagy térben történõ elhelyezésével elkerülhetõ, hogy felhalmozódjon az erjedés közben keletkezõ szén-dioxid. Könnyen ellenõrizhetõ, hogy a helyiségben van-e mustgáz. Például gázérzékelõvel, vagy egy meggyújtott gyertya is megteszi. A meggyújtott gyertyát térdmagasságban tartva (vagy pálcára szerelve) kell lemenni a pincébe és leérve térdmagasságban elhelyezni. Ha a gyertya lángja menet közben vagy a pincében elhelyezve kialszik, akkor nagy valószínûséggel mustgáz van a helyiségben. Ilyenkor haladéktalanul a vissza kell fordulni, illetve el kell hagyni a helyiséget. Ha baj van: Gyakori probléma, hogy megfelelõ védelem nélkül próbálnak a segítségére sietni az összeesett, elájult embereknek. Bemennek a pincébe, fölé hajolnak, próbálják élesztgetni, és közben õk is belélegzik a veszélyes gázt. Így a segítõk is könnyen bajba kerülhetnek, ezért senki ne próbáljon egyedül ájult ember segítségére sietni, mert nagyon könnyen õ is rosszul lehet. Minél hamarabb riassza viszont a tûzoltókat a 105-ös segélyhívó számon, mivel a mustgáz mérgezést szenvedõ embereket csak a tûzoltók tudják biztonsággal, légzõkészülék segítségével kimenteni. Felkészülés a téli fűtésre
Most szolgálunk pár jó tanáccsal a fûtés megkezdése elõtt: A téli tüzelõ beszerzése és tárolása sokszor nem is olyan könnyû feladat. Ma már többféle tüzelõanyag (gáz, olaj, szén, fa, pellet stb.) közül választhatunk. A fûtõérték/ár mellett figyelnünk kell, hogy otthonunkban hogyan is tudjuk tárolni, nehogy az idõ elõtt adja le melegét. Általános szabályok tárolásnál, melyeket érdemes betartani:
Kályhák, kazánok biztonsága Általános szabály, hogy csak kifogástalan állapotú tüzelõés fûtõberendezést csatlakoztassunk a kéményhez, kályhához, hiszen nemcsak a füst, hanem a szikra is kipattanhat a hézagokon. Hosszabb füstcsõ esetén azt 1,5 méterenként bilincseljük a falhoz, így biztos, hogy nem fog szétesni. Nagyon fontos a kémékémények rendszeres, kéményseprõ által elvégzett felülvizsgálata, tisztítása és a koromgyûjtõ aknák (koromzsák) kiürítése. Nyáron, ha a füstcsöveket hosszabb idõre kivesszük, ne papírral vagy ronggyal tömjük be a kémény-nyílásokat, hanem fémdugóval. Erre a célra néha jó a megfelelõ méretû konzervdoboz is. A szén-, fa-, vagy vegyes tüzelésû kályhánkat csak aprított fával, papírral, illetve a kereskedelemben kapható alágyújtóssal gyújtsuk be. Soha ne használjunk éghetõ folyadékot (pl. petróleum, gázolaj, benzin) a tûz élesztésére, mert súlyos robbanás és sérülés lehet a végeredmény. Az olajkályhákról külön is szólni kell! A biztonságos és gazdaságos üzemeltetés feltétele a jól méretezett kémény és a helyesen kialakított füstcsõ. (Ugyanazon kéménybe gáztüzelésû és olajtüzelésû fûtõberendezés nem köthetõ be. Begyújtás elõtt meg kell vizsgálni a kályha alatti olajfelfogó tálcát. Az összegyûlt lecsepegõ olajat, pihét ki kell takarítani, mert meggyulladhat. Begyújtáshoz nem használható a könnyen gyulladó folyadék (alkohol, benzin stb.) Begyújtás után az olajadagolást csak fokozatosan növeljük. Várjuk meg, míg a tûztér és a kémény jól átmelegedett. Ügyeljünk arra, hogy a tûztér felõli oldalon 1 m, az ellenkezõ oldalon pedig 50 cm távolságon belül éghetõ anyag ne legyen. Csak akkor hagyjuk magára a kályhát, ha már egyenletes az olaj égése. Üzemelõ kályha kiürülõ tárolóját soha ne töltsük fel olajjal, mert az a forró kályhára fröccsenve azonnal lángra lobban. Ha a mûködés közben rendellenességet észlelünk azonnal hívjunk szerelõt, ne barkácsoljunk, ne próbáljuk megcsinálni az adagolót.
|
|||
|
