| |
VII. évfolyam II.szám 2010. Június
Nyári viharokról
Nyaranta sokan örömmel fogadják a
tikkasztó hõséget felváltó átvonuló zivatarokat,
amikor kicsit lehûl a levegõ, az
esõtõl feléled, megzöldül a természet, és
ahogy az ég egyre jobban borul, a levegõ
lassan telítõdik azzal a feszültséggel, ami
elõrejelzi: vihar következik. A nyár a villámlások
szempontjából a legveszélyesebb
idõszak, ilyenkor akár 4–5 naponta is elõ
fordulhat villámlással együtt járó zivatar.
Elõször csak a fények derengenek fel
a látóhatárban, majd hosszú másodpercek
következnek addig, amíg a fülsüketítõ
dörrenés is elér hozzánk. Az elsõ dörgések
után már következtetni is tudunk,
hogy milyen messze még a vihar. Nincs
más dolgunk, mint egyszerûen számoljuk
meg, hogy hány másodperc telik el a villámlás
és a csattanás között. Az így kapott számot aztán osszuk el hárommal,így megközelítõleg megkapjuk, hogy
hány kilométerre van a vihar tõlünk. A
felhõzet sajátos szürkeséget ölt magára és forrongásban látszik lenni, aztán feltámad
a szél, az esõ nagy cseppekben hull
alá és végül különös pattogó zajjal idõközönként
megered a jég. Csak néhány
percig szokott tartani, de sokszor az is
elegendõ, hogy tekintélyes jégréteggel
borítsa a földet és a vetéseket elpusztítsa.
Ezért célszerû megismerni azokat a
jelenségeket, amelyek a közelgõ viharra
figyelmeztetnek. Ezek az alábbiak lehetnek:
- Napközben az ég elsötétül, „viharfelhõk” jelennek meg;
- Melegebb idõszakban a levegõ
párateltté, fojtottá válik;
- A vihar kitörését megelõzõen gyakori
a teljes szélcsend, vihar elõtti csend”;
- A tavasztól õszig terjedõ idõszakban
gyakran hallható távoli mennydörgés
illetve látható villámlás;
- A madarak nem énekelnek, és védett
helyet keresnek;
- Lehetséges óvintézkedések szélvihar-
károk csökkentésére;
- Az épületek ajtóit, ablakait be kell
csukni;
- Azokat a szabadban lévõ tárgyakat,
amelyeket a szél elsodorhat, le kell súlyozni,
vagy le kell kötözni;
- Haladéktalanul meg kell szüntetni
minden, a szabadban végzett tûzveszélyes
tevékenységet;
- A háziállatokat védett helyen kell
elhelyezni;
- Villámcsapás okozta károk elkerüléseérdekében húzzunk ki lehetõleg
minden a konnektorból;
- A villámcsapás okozta károk csökkenthetõk
az épületek legmagasabb
pontjaira szerelt, szakszerûen megtervezett
és kivitelezett villámhárítóval.
A nyári betakarítási munkák tűzvédelméről
Lassan közeledik az aratás idõszaka.
Mindenkinek érdeke, hogy a sok munkával
megtermelt javak tûzkár nélkül
betakarításra kerüljenek.
A nyári betakarítási munkákban dolgozó
erõ- és munkagépek tulajdonosainak
a gépek tûzvédelmi felülvizsgálatát
(a gépek szemléjét) el kell végezni. A
tulajdonos a felülvizsgálat eredményességérõl
igazolást ad ki, amennyiben saját
maga nem vesz részt a betakarítási munkákban.
Az igazolást a gép fülkéjében
kell elhelyezni. A gazdálkodóknak az
alábbi tûzvédelmi elõírások betartását
kell szem elõtt tartaniuk:
- Betakarítási munkában résztvevõ
erõgépek tûzvédelme
- Munkagépek, kombájnok tûzvédelme
- Aratás tûzvédelmi elõírásai
- Szalmaösszehúzás, kazalozás tûzvédelmi
elõírásai
Kérésére egyesületünk további segítséget
ad. Kérjük keresse fel egyik tagunkat,
illetve látogasson el weboldalunkra.
Kapcsolódó letöltések:
Kirándulás a szabadban
Kirándulásaink alkalmával is vigyázni
kell környezetünkre.
Erdõben csak a kijelölt helyen gyújtsunk
tüzet a sütés-fõzés idejére. Elõfordulhat,
hogy száraz idõben egyáltalán
nem szabad az erdõben vagy annak közelében
tüzet rakni, mert ettõl a száraz avar
is meggyulladhat, és komoly kárral járó
erdõtûz keletkezhet. Mielõtt olyan hétvégi
programot terveznénk erdõben, erdõ
szélén, melyben szerepel tûzgyújtás (sütés-
fõzés), gyõzõdjünk meg arról, hogy
van-e életben tûzgyújtási tilalom.
Tûzgyújtási tilalom lehet:
- Országos Tûzgyújtási tilalom,
- Megyei szintû tûzgyújtási tilalom.
Tûzgyújtási tilalomról értesülhet weboldalunkról,
illetve a községben kihelyezett
hirdetõtáblákon!
A tûz helyszínét csak akkor szabad
elhagyni, ha meggyõzõdtünk arról, hogy
nem áll fenn újragyulladás veszélye.
Jó tanácsok:
- Csak szélcsendes idõben gyújtsunk
tüzet a szabadban!
- Erdõben csak a kijelölt tûzrakó helyen
tüzeljünk és csak akkor, amikor
nincs tûzgyújtási tilalom!
- A tüzet nem szabad õrizetlenül
hagyni, veszély esetén vagy ha már nincs
rá szükség, azonnal el kell oltani!
- A tûzgyújtás színhelyén olyan eszközöket
kell készenlétben tartani, amelyekkel
a tûz terjedése megakadályozható,
illetõleg a tûz eloltható.
A dohányzásról tűzvédelmi szempontból
A dohányzás - még ha oly káros is az
egészségre - végsõ soron magánügy, ha
nem zavarja környezetünket. A mérgezõ
füst azon kívül, hogy roncsolja a tüdõt,
szennyezi a levegõt, magában hordozza
a pusztító tûz keletkezésének lehetõségét
is. Kevesen gondolnak arra, hogy a dohány
izzó parazsa 800 C° hõmérsékletû,
így lángra lobbanthatja a könnyen gyulladó
anyagokat.
Ha már dohányzunk, ne gyújtsunk rá
olyan helyen, ahol tilos és erre felirat is
figyelmeztet.
Ne gyújtsunk rá padláson, pincében,
tûzveszélyes anyagok közelében, erdõben és beérett gabonatáblák közelében.És ami a legfontosabb ágyban sohase
dohányozzunk! Az izzó, mérgezõ füsttelégõ ágynemû szén-monoxid mérgezést
okoz, az „áldozatjelölt” már nem is érzékeli,
hogy körülötte lángol a szoba, és
valódi áldozattá válik.
Az ágyban történõ dohányzásnál minden
haláleset úgy kezdõdik, hogy elõször
a ruha, vagy az ágynemû gyullad
meg, majd a matrac, végül a kárpitozott
bútor, amelyen az áldozat a tûz kialakulásakor
feküdt.
Ne dobjon el senki égõ, parázsló gyufát,
cigarettát, hiszen mindkettõ tüzet is
okozhat. A hamu, a cigarettavég vagy a
pipa elégett maradéka hamutálba való és
nem a környezetbe, szemetes, vagy papírkosárba.
Tanácsok röviden és tömören:
- álmosan és ágyban soha ne dohányozzon,
- használjon nagy, széles éghetetlen
anyagból készült hamutartót,
- ne dohányozzon alkohol, vagy
gyógyszer hatása alatt,
- nyomja el cigarettáját a dohányzás
befejezése után,
- a hamutartót csak teljesen kihûlt állapotban ürítse ki.
Gondolja meg! Ennyi tennivaló után
nem lenne-e olcsóbb és gészségesebb
leszokni a dohányzásról?
|
