| |
VII. évfolyam I.szám 2010. Március
Ár,- belvízvédelem
Itt a tavasz, vége a fagyos télnek, zöldbe
borul minden és megjön a jó idõ. Ez a
sok szép és jó dolog sajnos veszélyt is
rejt magában, fõleg a tavaszi idõszakban.
Ez az-az idõszak, amikor felolvad minden,
a sok hó elolvad, és jönnek a nagy
tavaszi esõzések.
Miért is jelent ez veszélyt településünkés lakói számára?
A kérdésre egyszerû
a válasz:
Petõháza ugyanis árvíz és belvíz veszélynek
is egyaránt ki van téve.
A település mellett található „Gice”
domb ugyanis magasabban fekszik, mint
településünk, így a föld alatti ereken keresztül
az ott leesett és felgyülemlett vízmennyiség
a falu felé folyik vissza, ami
így belvizet és pincevizeket okozhat.
Nem kell megijedni: ilyen esetekben
a következõket érdemes tenni: Ha esetleg
olyan veszély állna fenn, hogy a belvíz
befolyna a pincébe vagy veszélyeztetne bármi mást, lakóhelyükön a legcélszerûbb
homokzsákozni, amellyel a belvíz
továbbterjedését megakadályozhatják,
ezzel is megelõzve a kárt. Ha éppen
nem áll rendelkezésükre homokzsák,
akkor próbálják meg valamivel eltorlaszolni
a víz útját. A pincevizek esetében
búvár szivattyút a legelõnyösebb használni,
ha viszont a vízmennyiség túl
nagy pincéjükben, nyugodtan értesítsék
a helyi önkénteseket, akik a helyszínre
térítésmentesen kivonulva elhárítják a
keletkezõ kárt. A 20 cm alatti vízmennyiségnél
ne riasszák a tûzoltókat, ugyanis
szivattyúval azt már nem lehet kijuttatni
a pincébõl, ilyenkor sajnos kézi erõvel,
vödörrel vagy egyéb eszközzel lehet a
vizet eltávolítani a pincébõl.
Fontos tudnivaló, hogyha pincéjükben
a víz olyan magasságot ér el, hogy
az bármilyen elektromos vezetéket vagy
eszközt érint, mielõtt neki állnak a víz
eltávolításának, áramtalanítsák a helyiséget,
ugyanis könnyen áramütés érheti Önöket.
Sajnos Petõházának még egy veszélyforrással
szembe kell néznie, ez pedig
nem más, mint a település mellett elhúzódó
Ikva patak. Biztos sokan tudják,
hogy az Ikva a Soproni hegységbõl ered.
A hegyekbõl a hatalmas vízmennyiség a
patakba folyik, amely ebben az idõszakban
hatalmas árhullámot hoz magával.
Az elmúlt években már többször is elõfordult,
hogy kiöntött, anyagi kárt is
okozva.
A víz könnyen utat törhet magának a
töltésen keresztül, ezzel veszélyeztetve
a kerteket illetve a lakóházakat. Ilyen
esetben haladéktalanul riasszák a helyi
tûzoltókat, akik homokzsákozással és
szivattyúzással elhárítják az árvízveszélyt.
Az árvíz, belvíz és pincevíz nem játék, fõleg nem a tavaszi idõszakban!
Hatalmas károkat okoznak és hagynak maguk után, ezért fontos hogy minél elõbb elhárítsák a kárt egyedül vagy a hivatalos szervek segítségével. |
 |
Horváth Bence
Gázkészülékek
otthon
Amikor elfogyasztunk egy tál forró levest,
a hideg elõl jól befûtünk a lakásba,
vagy a bacilusok támadását érezve beleülünk
egy kádnyi meleg vízbe, nem foglalkozunk
a mivel és hogyan kérdésekkel.
Automatikusan begyújtunk a konvektorba,
lángra lobbantjuk a tûzhely
rózsáját, vagy megnyitjuk a vízcsapot.
A gáz és a technika vívmányai segítenek
nekünk abban, hogy a legrövidebb
idõn belül és a legegyszerûbben megtehessük
az elõbbieket.
A szállítás és tárolás közben kordában
tartott földgáz, vagy PB-gáz egy lépésre
van mindennapjainktól. Szó szerint! Tõlünk,
fogyasztóktól függ a felhasználás
„végeredménye”. Szerencsére a végeredmény
többnyire az átlagos hétköznapok
szürkeségébe vész. Ha nem, ott mindig tragédia
kíséri az eseményeket...
A következõkben összefoglaljuk
azokat a biztonságos használatra, üzemeltetésre
vonatkozó szabályokat, melyek
a gázszolgáltatók és a józan ész által
diktált tanácsok, ám néha próbára tesszük
ezek igazságát. A próbára tétel legtöbbször
a karbantartás hiánya miatt bekövetkezõ,
vagy az elöregedett vezeték, berendezés
mûszaki meghibásodásból adódó
gázszivárgás. Az ilyen szivárgós esetekben
többnyire elmarad a nagy durranás,
mert a gázszagra oly érzékeny nózink gáz esetén azonnal beindítja az
alarm reakciót, menekülést és/vagy intézkedési
kényszert kiváltva ezzel.
A robbanásveszély lehetõségét nem
szabad alábecsülni! A levegõbe jutó gáz
azzal robbanóképes elegyet képezve
csak egy gyújtóforrásra vár.
Akár vezetékes földgázt, akár PB-gázt
használunk otthonunkban, mindkettõre
egyformán vonatkoznak a szabályok. A
palackban tárolt PB gáz használata kicsit
több önállóságot igényel a felhasználó
részérõl (palackcsere, tárolás, szállítás
és tömítettség-ellenõrzés), ezzel magában
rejtve némileg nagyobb kockázatot
is.
Ha új gázkészüléket szeretnénk beüzemelni,
vagy régebbi - már meglévõ - készüléken
kell javítási, karbantartási munkát
végezni, ezeket minden esetben csak
a gázszolgáltatónál regisztrált és szakképzett
szakember végezheti!
Kerüljük a saját kezûleg végzett gázszerelési
munkákat!
A saját kezû szerelés alól talán csak a
PB-gázzal üzemelõ berendezések esetében
a palackcsere az egyetlen kivétel, bár
sokaknak ez a mûvelet is problémát okozhat.
Alapszabály, hogy gázszag, vagy
hallható gázszivárgás, gázömlés esetén
1) azonnal el kell zárni a gáz fõcsapot,
illetve a palackszelepet,
2) áramtalanítsunk a villanyóránál,
3) az összes nyílászáró kinyitásával
szellõztessük ki a helyiségeket, lakást,
4) értesítsük a gázszolgáltatót és/vagy
a tûzoltóságot a 105-ös telefonszámon.
A PB-palackokról:
Palackcsere közben ne dohányozzunk, ne üzemeltessünk más nyílt lángú készüléket! Csere után, vagy ha gázszivárgás gyanúja merül fel, magunk is elvégezhetjük a tömítettség vizsgálatot a tömlõ és a palack csatlakozási pontjánál. Ezt a vizsgálatot szappanos, vagy ultrás oldattal végezzük, a csatlakozási helyet bekenve a szivárgás helyén bugyborékolni, szörcsögni fog a kiáramló gáz. Sajnos történt olyan eset, amikor a gázszivárgás helyét gyertyaláng segítségével akarták megkeresni. Sikerült... A ház felrobbant, az illetõ megégett. |
 |
SOHA ne próbáljuk nyílt lánggal,
vagy más gyúlékony eszközzel megkeresni
a gázszivárgás helyét!
Ha hosszabb idõre elhagyjuk a lakást,
zárjuk el a gázvezeték fõelzáró csapját.
Amennyiben befejeztük a PB-üzemû
berendezés használatát,
zárjuk el a palack
szelepét. Ha
hosszabb ideig nem
is kívánjuk használni,
szereljük le a nyomáscsökkentõt, és a szelepnyílásra
helyezzük fel a kék
biztonsági kupakot.
A gáz égéstermékei
mérgezõ elemeket
tartalmaznak,
tehát nagyon fontos
a kéménybe kötött
gázkészülék esetében
a kémény rendszeres ellenõrzése és
karbantartása. Ellenkezõ esetben a
visszaáramló égéstermékek halálos
mérgezést okozhatnak!
Egy fali vízmelegítõ átlagos fogyasztása
kb. 3 m3 gáz óránként. Egy
ilyen készülék biztonságos üzemeléséhez
- ami magában foglalja a tökéletes égéshez és az egészséges emberi
tartózkodáshoz szükséges mennyiséget
is - a felhasznált gázmennyiség 20-szorosának
megfelelõ friss levegõ mennyiség
szükséges. A manapság elterjedt
majdnem tökéletes légzárású ajtók és
ablakok ekkora mennyiségû levegõt
nem engednek be! Gázkészüléket üzemelõ
helyiségben az ilyen típusú nyílászárók
alkalmazása szintén balesetveszélyes!
Nyílt lángú gázkészülék használata
közben és után gondoskodjunk a megfelelõ
szellõzésrõl, szellõztetésrõl.
A gázhasználat „veszélyes üzem”, de
félni sem kell tõle. Ha ismerjük a gáz
tulajdonságaiból fakadó veszélyeket, a
használatára vonatkozó szabályokat és
vészhelyzeti teendõket, biztos, hogy életünk békés segítõje marad.
Mire vigyázzunk
a kigyulladt étolaj oltásánál?
A lakástüzek nagy részét a konyhában
keletkezett tüzek teszik ki. A fõzés közben
ugyanis elõfordulhat, hogy az edényben
lévõ étolaj, zsiradék meggyullad. A
lángokat gyorsan meg lehet fékezni, de
vigyázni kell, a helytelen oltás súlyos égési sérüléssel, sõt, robbanással is végzõdhet.
Ha az olaj begyullad, vízzel sosem szabad
oltani! Az égõ olajba beleöntött víz
azonnal gõzzé alakul, a gõz kilöki az égõ
olajat az edénybõl, ami apró elemi
részecskékre bomlik, akár 3 méter magas
lángnyelvvel belobban, s olyan nagy
nyomás jöhet létre, hogy az ablakok kitörnek,
a falak kidõlnek. Eközben súlyos égési sérülést lehet szenvedni, a konyha
berendezési tárgyai pedig meggyulladnak,
s ezt a tüzet már korántsem olyan
egyszerû a tûzoltók kiérkezése elõtt megfékezni.
A meggyulladt olaj eloltásának a leggyorsabb és legbiztosabb módja a letakarás.
Ezt fedõvel vagy nedves ronggyal
tehetjük meg. Ebben az esetben arra kell ügyelni, hogy a fedõt vagy rongyot még
egy darabig hagyjuk rajta az edényen,
mert egy idõnek el kell telnie ahhoz,
hogy az olaj több száz fok Celsiusról
visszahûljön.
Kürtös Ákos
|
